Magyar Rádió, 1925. dec. 1.-: Elődje 1893-tól a telefonhírmondó, mely az 1930-as évek végi megszűntéig átvette a rádióműsorokat. 1924. III. 15: sugározta az első kísérleti műsort, 1925. XII. 1: indult meg a napi 8-10 órás rendszeres adás. A ~ áll. monopóliumát az 1924/25:9. tc. szabályozta. 1934-től a lakihegyi nagyadó felállításával Budapest I. műsorát az új, Budapest II-ét a régi, csepeli adó sugározta. 1944. XI. 30: a visszavonuló ném. csapatok fölrobbantották a lakihegyi adótornyot, a ~ 1945. V. 1-ig elhallgatott (Lakihegy csak 1948 végére épült föl). 1949. II: Bp. I. neve Kossuth Rádió, Bp. II-é Petőfi Rádió. Az adásidő 1960 u. megkétszereződött. 1973: belépett a 3. műsor, a későbbi Bartók Rádió. 1974 u. a solti és balatonszabadi adók üzembehelyezésével a lakihegyi torony tartalékadóvá vált. -

A →Katolikus félóra előzményei: a rádió 1926. I. 31: először közvetített szentbeszédet, amelyet →Tóth Tihamér tartott a bpi Belvárosi plébtp-ban (első szavai ezek voltak: „Gloria in altissimis Deo”). - 1929. II. 3: (húshagyó vasárnap) először közvetített g.k. lit-t a bpi Szegényház téri (2000: Rózsák tere) tp-ból. - XII. 3: a keresk-ügyi min. megtiltotta istentiszt-ek, szentbeszédek és vallási szert-okkal összefüggő egyéb közvetítések rádiókészülékeken való vételét kocsmákban, kávéházakban, vendéglőkben, mulatóhelyeken és ezekhez hasonló szórakozóhelyeken. - 1946. XII. 24: a ~ nem közvetítette XII. Pius p. karácsonyi szózatát, amit az Új Ember a magyar katolicizmus köré húzott vasfüggönynek minősített. **

MKA II. - Bp. Lex. II:84.